Egy kicsit azért csalódtam Magyar Péterben, pedig nem raktam magasra a lécet

Tudom, jólfizetatóni, négy láb jó, kettő meg rossz, de azért mégis, egy komoly teljesítményt mindeddig elszámoltam neki.

Hogyan várjuk el, hogy szomszéd népek elfogadják történelmünket, ha mi magunk sem ismerjük azt pontosan?
„Kell-e, szabad-e kijavítani történelmi tévedéseinket? Mert van nekünk néhány. Ezúttal – március idusa közeledvén – csak az ünneppel kapcsolatosakat vegyük számba.
Székház, vármegyeháza, de leginkább könyvtár, méghozzá Bod Péter Megyei Könyvtár néven ismeretes az az épület, amelynek falán emléktábla hirdeti: itt, ebben az épületben hangzott el, hogy Lészen ágyú! És Gábor Áron eme kijelentésével elkezdődött Háromszék önvédelmi harca. Most nem a folytatás, az adott pillanatban a szabadságharcot egymagában vívó kicsiny Háromszék hősiessége írásunk témája, hanem a fentebb említett, Gábor Áron domborművével díszített márványtáblán levő felirat. Mely szerint 1848. november 23-án, Háromszék Honvédelmi Bizottmánya gyűlésén tette volna fogadalmát a székely nemzet hőse.
Nos, a dátum téves. Egyed Ákos professzor, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legszakavatottabb kutatója a legvalószínűbb dátumot ugyanazon hónap 16-ájában jelölte meg – erről tartott előadást tavaly november 16-án a Háromszék nem alkuszik emlékévet indító konferencián. A pontos nap azért vita témája a történészek körében, mert az 1848. őszi lázas események közepette senki nem jegyezte le a napra pontos történéseket (különböző naplójegyzetek maradtak fenn, de egyik sem az események középpontjában lévő emberektől), ezeket utólag, akár évek múlva írták le vagy mondták el az azon a bizonyos bizottmányi ülésen részt vevők.
(...)
A kérdés, amelyet e szaktanulmányra alapozott írás elején feltettem, úgy hangzott: kell-e, szabad-e kijavítani történelmi tévedéseinket? Választ én nem tudok adni, a vitát – ha lesz ilyen – a levéltári kutatások mellett a helyszíneken (Várgödre, Olt utca) elvégzendő ásatások dönthetik el. Amelyeket amúgy jó volna elvégeztetni. Hiszen hogyan várjuk el, hogy szomszéd népek elfogadják történelmünket, ha mi magunk sem ismerjük azt pontosan?”